Elektromos Kerámiaégető Kemencék

Most arra vállalkozunk, hogy megpróbáljuk méretezni az elektromos kerámiaégető kemencék teljesítményét, hogy ki tudjuk számolni egy adott tér, adott tömegű anyaggal megtöltve, adott hőmérsékletre való felfűtéséhez vajon mennyi és milyen ellenálláshuzalra van szükségünk.

Az alapösszefüggés: R = U/I Ohm-törvény néven ismert.

U a feszültség (V), I az áramerősség (A) az R jellemző a vezető elektromos ellenállása, ami függ az anyagi minőségtől, a vezető geometriai adataitól és a körülményektől (pl. hőmérséklet). A definíció alapján az ellenállás egysége: 1 V/A=1 ohm=1 . Az ellenállás elnevezés onnan származik, hogy értékének növelésekor egyébként azonos körülmények között a vezetőn folyó áram csökken, vagyis a vezetőnek az árammal szemben tanúsított ellenállása nő.
Egy vezető ellenállása a mérések szerint függ a vezető anyagától, a vezető geometriai adataitól (méret) és a fizikai körülményektől (pl.: hőmérséklet).
Egyenletes keresztmetszető vezető ellenállása Ohm mérései szerint arányos a vezető hosszával (l) és fordítva arányos a vezető
keresztmetszetével (A): Az arányossági tényezőt k-val jelölve, az ellenállás R = p * l / A (néha ezt a törvényt is Ohm-törvénynek nevezik). A k arányossági tényező a vezető geometriai adataitól már nem függ, csak a vezető anyagától. Ezt az anyagjellemzőt a vezető fajlagos ellenállásának nevezik (SI egysége: 1 ohm/m).

Hőfejlődés árammal átjárt vezetőben, a Joule-törvény

A töltéshordozók az elektromos erőtér által folyamatosan végzett munka ellenére állandó átlagsebességgel mozognak, vagyis az erőtér által végzett munka a vezetőben mechanikai értelemben eltűnik, a vezető belső energiáját növeli (hővé alakul).

Mivel egy Q nagyságú töltésnek U potenciálkülönbségű helyek közötti átmeneténél a ?t idő alatt fejlődő hő W = U*I*t . Ez a Joule-törvény, a fejlődő hőt pedig Joule-hőnek nevezik.

A hővé alakult teljesítmény ennek megfelelően P = W/t = U*I . Itt nagyjából vége is a fizika órának, most már csak megfontolásokat kell tennünk és egy ici-picit gondolkodni, számolni. Villamos ellenállás-fűtéső kemencék esetében a fűtőszálakban folyó áram Joule-hőjét hasznosítjuk.
Adott ellenálláson fejlődő hő: Q = I2 . R . t (Wh) ; ahol [I]:áramerősség, A; [R]:ellenállás, ?; [t]:idő, h.

Fűtőellenállásként olyan anyagokat használnak, melyek hőállósága nagy, hővezető képességük pedig kicsi. Ilyen típusú ismert ellenállás-anyagok a KANTHAL ötvözetek.

KANTHAL
Típusok APM A1 AF D
Működési °C 1425 1400 1300 1300
Összetétel Cr 22 22 22 22
Al 5,8 5,8 5,3 4,8
Fe Maradék Maradék Maradék Maradék
Ni
Ohm/mm2*m 1,45 1,45 1,39 1,35
Sűrűs kg/dm3 7,1 7,1 7,15 7,25
Olvadáspont °C 1500 1500 1500 1500
NICROTHAL
Típusok 80 70 60 40
Működési °C 1200 1250 1150 1100
Összetétel Cr 20 30 15 20
Al
Fe
Ni 80 70 60 35
Ohm/mm2*m 1,09 1,18 1,11 1,04
Sűrűs kg/dm3 8,3 8,1 8,2 7,9
Olvadáspont °C 1400 1380 1390 1390

A KANTHAL ötvözetek fajsúlya kisebb, mint a NIKROTHAL ötvözeteke.

Ez azt jelenti, hogy több azonos méretű fűtőelem készíthető azonos mennyiségű (tömegő) alapanyagból. A KANTHAL ötvözetek magasabb fajlagos ellenállása lehetővé teszi, hogy nagyobb keresztmetszető terméket válasszunk, amely növeli a fűtőelem élettartamát. Ez különösen fontos lehet a nagyon kis keresztmetszetű huzalok esetében.
Ha azonos keresztmetszetet alkalmazunk, akkor jelentős megtakarítás érhető el az alapanyag mennyiségében (tömegében).
A kanthal huzalok ajánlott felületi terhelése: 1-12 watt/cm2. Természetesen az adott felületegységen leadott wattok (teljesítmény) száma, az a főtőelem élettartamával fordítottan arányos. Minél nagyobb teljesítményt nyomunk ki egy felületen az annál jobban igénybe veszi azt.
Az egészet úgy kell elképzelni, mint ahogy az a munkánál is van. Egy feladatot el lehet végezni, rövid úton nagy erővel (bika erő bolond ész) és hosszabb úton kisebb erővel. Mivel az eredmény ugyanaz (út és erő szorzata) ezért lehet választani.

A főtőszálnál is ez a helyzet. Vagy vékony és rövid ellenálláshuzalt választunk vagy vastagabb és hosszabbat ugyanolyan elektromos teljesítmény leadásához. Az előbbi viszonylag rövid, míg az utóbbi hosszabb főtőszál élettartamot eredményez. És itt jön igazából a tervezés művészete. Mert egyfelől az se jó, ha a kemence közepén egy-egy szép vékony főtőszál futna körbe (egy-két felfőtés után úgyis elégne!), de az is gázos ha olyan hosszú vastagabb huzalt tekernénk össze, hogy nem férne be a kemencébe.
Ha a spirálok, amiket használunk a felületnöveléshez, összeérnek akkor elektromos rövidzár áll elő és a fűtőáram tudva a leckét nem tekeregne körbe a spirálok mentén, hanem a lokális rövidzárak mentén haladna a legrövidebb úton a legkisebb ellenállás irányába.

Folytassuk most egy kis számolgatással, mert így talán sokkal érthetőbb, világosabb is lesz.

Kezdjük a villanyóránál

A háztartási áram 220V feszültségű. Áramunk teljesítménykorlátozó ún. kismegszakítón keresztül hozzáférhető. Egy villanyórán 1-3db van felszerelve attól függően, hogy egy, kettő vagy három fázist fizettünk elő a szolgáltatónál. Mindegyik fázison van egy szám 10,16,20,25 stb. ami az adott kismegszakítón maximálisan megengedhető áram nagyságát jelöli amperben (A).

Minél nagyobb ez a szám annál nagyobb teljesítmény vételezésére vagyunk képesek.
Konkrétabban: Pl.16A-es kismegszakítón maximálisan P=220V*16A =3520watt=3,52kW teljesítmény áll rendelkezésre. 25Amperes megszakítónál ez az érték P=220*25=5,5kW teljesítményre növekszik. Ha párhuzamosan több fázis is rendelkezésre áll, akkor természetesen ha a kismegszakítók azonos értékűek akkor az adott teljesítmény a duplájára ill. háromszorosára nő. Illetve a kemencénk teljesítmény szükségletét jobban szét tudjuk osztani az egyes fázisok között, hogy ne nagyon terhelődjön túl egy-egy fázis.

Valamit a vezetékekről

Az egyfázisú hálózatunkat mindig három eres vezetékkel szereljük. Színjelzés szerint a fekete vagy barna színű érre kötjük a fázist, a kékre a nullát (nulla potenciálú vezető) és a zöld/sárga a védőföldelésé.
A vezeték átmérő az átvitt teljesítmény nagyságától ill. a távolságtól függően növekednek. Nagyon ne becsüljük le a keresztmetszeteket, mert alul méretezett kábelezés esetén az először csak melegszik, aztán előáll a rövidzárlat hosszú távon pedig valószínőleg nem szeretnénk lakástüzet okozni.
Ha ebben nincs tapasztalatunk, akkor kérjünk tanácsot, vagy hívjuk villanyszerelőt.
A három fázis bekötése 5 eres kábelt igényel, mert ebben az esetben az
áramvezető feketékből/barnákból kettővel több van. Ne felejtsük el, hogy a kismegszakítók, csak a bejövő áramvezetőkre vannak bekötve a föld meg a nulla vezető csatlakozó sínjei leggyakrabban a kismegszakítók dobozában találhatók.

Még egy alapvető jó tanács!

Minél nagyobb az érintkezéseken átfolyó áram nagysága, annál nagyobb felülető és szoros, fix kötéseket kell létrehozni, mert a laza, bizonytalan csatlakozási pontokban elektromos ív keletkezhet, ami beégést, tüzet, a gyenge áramú vezérlő panelek tönkremenetelét okozhatja!

Nézzünk pl. egy 65l-es kemencét 1200°C-os égetésekhez tervezve

65liter a belső térfogata a kemencénknek: méretei 350x370x500. Ez centiméterben értendő, ha literben (dm3) akarjuk a térfogatot megkapni, akkor: 3,5dm*3,7dm*5dm = 64,75dm3 vagyis kerekítve 65liter.

Katalógus szerint a tápfeszültség 230/400V. Ez háromfázisú bekötést jelent.

Hálózati biztosítékként egy fázisú, 230V-os bekötésnél 16A van megadva, míg háromfázisú bekötés esetén min. 6A fázisonként. Teljesítménynek a kemence adatlapján mégis 3,52 – 5,2kW van megadva a kiépítéstől függően.

Az egyszerűbb érthetőség kedvéért nézzük az egyfázisú bekötést: P1fázis = 220V*16A = 3,52kW.

A kemence elektromos- ill. főtő-teljesítményét a beépített ellenálláshuzalok ellenállása határozza meg.
Ha R = U/I és P = U*I akkor rendezve az összefüggéseket és I = U/R-t behelyettesítve P = U*U/R, amiből az ellenállás R = U*U/P, és végül behelyettesítve a konkrét adatainkat: R = 220V*220V/3520W = 48400/3520 = 13,75ohm adódik.

Tehát a feladat az, hogy ezt a 13,75ohm-nyi ellenállást építsünk be a kemencénkbe, úgy, hogy az 1200°C üzemi hőmérsékletet tartósan bírja.

Erre manapság sokféle gyártó sokféle típusú megoldását választhatjuk.

A Kanthal cég szabadalmi védettségének lejárta után, a területen korábban szinte egyeduralkodó termék mellett ma már egyre több gyártó van jelen a piacon igazi versenyhelyzetet kialakítva. De azért talán még ma is a legtöbb elektromos kemence Kanthal fűtőszállal üzemel Magyarországon.

Drótjait, szalagjait és egyéb termékeit viszonylag magas ára mellett megbízhatósága miatt ma is elterjedten használják. Az A1-es minőséget még ma is sokan előnyben részesítik mondjuk a kicsit gyengébbnek tartott D-vel szemben mert a magasabb ár a hosszabb élettartamban térül meg. Igen ám, de ha kiválasztottuk a típust, akkor ismét döntési helyzetbe kerülünk.
Legyen mondjuk a főtőszálunk Kanthal A1-es. A fajlagos ellenállás ugye 1m hosszú adott minőségű, adott keresztmetszetű vezető ellenállását fej ezi ki.
Tehát a nagyobb keresztmetszetű huzal ellenállása kisebb, mint a kisebb keresztmetszetűé, tehát a nagyobból többet kell felhasználni ugyanolyan ellenállás elkészítéséhez, mint a kisebbül.

Kör keresztmetszetű drót esetében a felület, A = d2*Pi/4 = d*d*3,14/4 négyzetesen változik az átmérővel (d a főtőszál drót átmérője).

Főtőszál átmérő (mm) Fajlagos ellen.(ohm/m) l= 13,75ohm-hoz szükséges métet Méterenkénti felület (cm2/m) Felület az össz. hosszon (cm2) 3,52kW-nál a fel.Terhelés (w/cm2)
1,0 1,85 7,43 31,4 233,3 15,08
1,5 0,821 16,75 47,1 788,9 4,46
2,0 0,462 29,76 62,8 1868,9 1,88
2,5 0,295 46,6 78,5 3658,1 0,96

A fenti példákból látható, hogy az 1,0mm átmérőjű A1-es drót egyszerűen sorosan beépítve viszonylag magas felületi terhelése nem igazán megnyugtató. Hasonló módon bekötve a 1,5mm átmérőjű már jónak tűnik és elvileg ez a 47 méternyi főtőszál elegendő mennyiség lehet a kemence belső terének az egyenletes bedrótozásához. Az előbbi gondolatmenetet folytatva ilyen kismérető kemence esetén a 2,0mm-es és annál vastagabb A1-es ellenálláshuzal alkalmazása mind a felületi terhelés túlméretezése (nagyon alacsony értéke), mind pedig a beépíthetetlenül hosszú főtőszáligény miatt elvetendő.

Ez utóbbi táblázatban lóugrásban haladtunk az átmérők tekintetében. Tudnunk kell azonban, hogy a gyakorlatban akár 1-12mm átmérőig, tized- vagy század-milliméteres léptékekben gyártanak ellenállás huzalokat és a katalógusokban (pl. www.kanthal.com) ilyen részletességgel szerepelnek az adott típus adott átmérőjéhez tartozó műszaki adatok. Ha a példánkban végül a 1,5mm átmérőjű A1-es drót mellett döntünk, akkor mintegy 47méter főtőszálat kellene összetekerni spirálrúgó alakban, vagy más módon behajtogatni (mondjuk cikk-cakk-ban stb.) ami majd a rajta átfolyó áram hatására fűti a kemencénket. A huzalok beszerzése azonban nem méterre, hanem kilóra történik.

A táblázatokban minden egyes átmérőhöz tartozó fajlagos tömeget is meg szokták adni (weight: gramm/m mértékegységben). Az 1,5mm átmérőjő A1 Kanthal huzal tömege 12,5g/m. 47,1m hosszban az 47,1m * 12,5g/m = 0,589kg tömegő 1,5mm átmérőjű A1-es Kanthalnak felel meg. A főtőszáltekerésnek sok módja van. Régebben kézzel, fúróval, esztergagéppel stb. tekerték fel egy csőre. A tekerés minimális átmérője nyilván a huzalátmérővel arányosan nő.
Minimálisan a huzalátmérő 10-szerese átmérőjű rugókat szoktak tekerni, amit aztán beépítéskor (kerámia csőre, horonyba stb.) annyira szét kell választani, hogy a hurkok még a hőtágulási mozgások esetén se érjenek össze. A kivezetéseknél a fűtőszálat d uplán össze szokták csavarni, hogy ez már ne melegedjen (nagyobb
felület, kisebb ellenállás, kisebb melegedés).

Elektromos Kerámiaégető Kemencék

A kerámiaégető kemence nagyon fontos tulajdonsága a pozíció érzékenység, a kialakuló hőmérséklet eloszlás az üzemi hőfokon. A jó hőfokeloszlás akkor alakul ki a kemencében, ha mind a főtőszálak egyenletesen veszik körbe a kemenceteret és a rakatképzés, bepakolás is úgy történik, hogy a kemencetérben történő cirkulációja a sugárzó hőnek nincs akadályozva. Ez utóbbinál a holtterek, raklapokkal, áruval elzárt terek ne alakulhassanak ki a kemencében. A főtőszálkiosztás viszont igazi tervező munka. Az esetleges szakaszok könnyebb cserélhetősége, javíthatósága miatt nem célszerő
nagyon hosszú szakaszokat egybe beépíteni. Az egyes szakaszok végeinek elektromos kötését a kemence külső fedele alatti hideg térben valósítjuk meg. Ismét hangsúlyozni kell a nagy felületű erős kötések fontosságát a beégések, esetleges elektromos ívek elkerülése miatt.

Most azért említsük meg, hogy azt ugye már tudjuk, hogy az egyes főtőszál szakaszok egy-egy ohmikus ellenállásnak felelnek meg. Az ohmos ellenállások pedig, mint tudjuk elektromos szempontból sorba és párhuzamosan is köthetők. Nézzük mi a helyzet, ha egyetlen 230V-os fázisra két darab 2ohmos főtőszál szakaszt építünk be.
A beépítést kétféleképpen tehetjük meg: Soros kapcsolásnál (klasszikusan a karácsonyfa égőfüzér) az ellenállások összeadódnak és gyakorlatilag a két darab 2ohmos ellenállás egy 4ohmos ellenállásnak tekinthető. Párhuzamos kapcsolásnál az ellenállások reciprok értékeinek összege adja az eredő ellenállás reciprok értékét. Vagyis az eredő ellenállás reciproka jelen esetben (1/R) = 1/R1 +1/R2 = ? + ? = 1. Az egynek pedig a reciproka is 1, tehát a két darab 2ohmos főtőszál darab eredő ellenállása párhuzamos bekötés esetén 1ohm-nak tekinthető. Így tudunk mondjuk nyújtani és
vékonyabb, nagyobb fajlagos ellenállású főtőszálból olyan mennyiséget beépíteni, hogy elegendő hosszban álljon rendelkezésre a kemence egyenletes körbefűtésére, úgy, hogy természetesen ez a bruttó felületnövekedése a beépített főtőszálnak a barátságosan alacsonyabb felületi terhelésével, élettartam növekedésével is együtt jár.

Most azért térjünk még vissza egy cseppet az egy és háromfázisú hálózatok közti különbségre. Az egyfázisú hálózat ugye mint mondtuk egy fázisvezetőből áll és kész. Ez régebben 220V-os, manapság inkább 230V fázisfeszültséget jelent.
A szolgáltatott feszültségtől eltérni csak transzformátorral, trafóval lehet.
Háromfázisú hálózatról csak a három eltérő fázisvezető megléte (R,S,T vagy L1,L2,L3) esetén beszélhetünk.

Bármely fázisvezető és a nullavezető között mérheted a 230V effektív feszültséget. Bármely két különböző fázisvezető között azonban 400V effektív feszültséget lehet mérni. Ez utóbbi feszültséget nevezzük vonalfeszültségnek, míg a fázisokban folyót fázisfeszültségnek. Mind a fázisfeszültségeket, mind pedig a vonali feszültségeket tekinthetjük, mint három egymástól 120°-kal eltolt, azonos amplitúdójú egyfázisú rendszert. A nulla vezetéket a legtöbb esetben összekötik a földeléssel (nullavezetővel egyesített földelőhálózat – NEFH).

Összegezve tehát a 400V-ot nem kell csinálni, ha valóban háromfázisú a hálózat, akkor alapból van és nincs 400Volt, ha egyfázisú a rendszer.

Egyébként a háromfázisú elektromos teljesítmény P = négyzetgyök3 * U * I = 1,73*U*I, ahol a négyzetgyök3 = 1,73 pontosan egyenlő 400/230 = 1,73.
Vagyis az 1,73*U az egyenlő a háromfázisú vonalfeszültséggel (400V). A háromfázisú rendszerekre jellemző csillag- és a deltakapcsolás leggyakrabban az erősáramú hálózatokban fordul elő.

Csillag és Deltakapcsolás

Csillagkapcsolású (Y-kapcsolású) ellenállások esetén mindhárom fázisvezető árama az ellenállásokon áthaladva a nulla vezetékhez csatlakozik. Az egyes fázisfeszültségekhez hasonlóan a megfelelő áramok is 120°-kal különböznek fázisokban, ez esetben a három fázis összege mindig 0. A nulla vezetéken emiatt nem folyik különösebb áram. (A gyakorlatban valamennyi áram jelenléte mindig kimutatható a nulla vezetéken is, de ez elhanyagolhatóan kicsiny.)

Uv =1,73Uf = 1,73*230V = 400V, Iv = If, Uf = 230V

Kapcsolás

Deltakapcsolású (háromszög kapcsolású) ellenállások esetén ugyanazon feszültségek mellett ugyanazokból az alkatrészekből egy nagyobb teljesítményű fogyasztó is összeállítható, az ellenállások eltérő kapcsolásával. Ebben az esetben az egyes ellenállások tulajdonképpen egy-egy fázis közé vannak bekötve, ennek megfelelően az egyes ellenállásokon a 400 volt nagyságú Uvrs, Uvst , Uvtr vonali feszültségek esnek.

A kapcsolás sajátossága, hogy itt a nulla vezetékre nincs szükség, emiatt az érintésvédelemre külön figyelmet kell fordítani.

Uv = Uf = 400V, Iv = 1,73If.

Deltakapcsolás

Vezérlések

A korszerű elektromos fűtésű kemencéknél a kívánt felfűtési és lehűtési hőgörbének megfelelő üzemeltetést különböző vezérlőkkel valósítjuk meg.
Ezek már az első mondatból is érzékelhetően sokkal nagyobb tudásúak, mint az egyszerű mechanikus csúcshőmérsékleten fűtőáramot megszakító kezdetleges szabályozók voltak.

A legegyszerűbb kemencevezérlők esetében is minimum van lehetőség az egyetlen csúcshőmérsékleten történő 10- 30perces hőn tartás állítására. A túl komplikált, nehezen érthetően programozható vezérlők sem szerencsések.

A jó vezérlő felhasználó barát, hamar megtanulhatóan programozható és gyakorlatilag nagyon megbízható, ritkán hibásodik meg. A több lépcsőben programozható kemence vezérlők a legjobbak, mert a kemence nem vasaló! (Egy lépcsőnek tekintjük a lépcsőmagassághoz tartozó csúcshőmérséklet: C, az adott lokális csúcshőmérséklethez tartozó felfűtési sebesség: C/ó, és a lépcső hőmérsékleti maximumán állítható hőntartási idő: óra, perc programozhatóság át). Nem
csak a csúcshőmérséklet a lényeg, hanem mint azt az első írásunkban is részletesen taglaltuk a kemence = reaktor! No nem atom (bár az sem lenne hátrány), de fűtési program lehetővé teszi a felfűtésekor és lehűtésekor az alap folyamatok programozhatóságát, hogy csak néhányat említsünk:

1. Szárítási szakasz, amit 80-200C-ig szokás programozni, hogy ez a folyamat a legkíméletesebb legyen és a lehetı legkevesebb hibával égethessük ki a termékeinket. Ez a fejlesztés lehetıvé tette, hogy a korábbi szártókemencék kihagyásával rögtön a kerámia égetıkemencében végezzük el ezt a
rendkívül fontos technológiai folyamatot.

2. Kvarctartalmú masszák esetleges hőlési repedéseinek elkerülése céljából történı hőlés lassítás 600-500 C között, a már magától hűlő kemence időnkénti ráfűtésével.

3. Matt ill. Kristálymázas termékeknél a kristálycsíra képzıdés, majd kristálynövekedés kinetikájának (időben elhúzódó folyamatoknak) a lezajlásához szükséges hőn tartási folyamatok biztosítása (sokszor ezek több órányi időt is igényelnek a megfelelő viszkozitási/olvadékonysági hőfokokon) stb.

Hőelemek

A kemencevezérlők egyik legfontosabb tartozéka a hőelem. A hőelemek olyan két különböző összetételő fémdrót (leggyakrabban alkalmazottak: a Ni-CrNi 1100°C-ig, Pt-PtRh 1600°C-ig) egyik végükön egyetlen közös pontban összehegesztett (gyakran ponthegesztéssel) aztán a két különböző fém legtöbbször vékony kétlyukú kerámiacsőben kivezetett kombinációi, amik aztán még egy nagyobb átmérıjő kerámia védőcsőben foglalnak helyet. A védőcsőnek ill. a hőelemnek mindenképp olyan hosszúnak kell lennie, hogy a kemencetérbe benyúlva és a kemencefalon áthaladva a hideg oldalon tegyék lehetővé a hőelem két különböző szálának a speciális kompenzációs vezetékkel történő meghosszabbítását a vezérlő berendezéshez.

A kemence vezérlő berendezéseket általában többféle hőelem csatlakoztatására teszik alkalmassá, de gyakorlatilag a krómnikkel és a platina hıelemeken kívül a sok másféle hőelemnek nincs igazán nagy gyakorlati jelentősége. A nagyobb (általában 1m3 feletti) elektromos kerámiaégető kemencéknél a pontosabb
szabályozhatóság érdekében már 2-3-4 hıelemmel egyszerre mőködő, tehát akár egy kemencében 2-3-4 külön vezérelhető fűtőkört is ellátó kemence vezérlők is léteznek. A hőelemek szabadon levő kivezetései között a kemencetér növekvő hőmérsékletétől függően növekvő (ez a függvény a Platina hőelemeknél gyakorlatilag lineárisnak tekinthető) millivoltokban mérhető ún. termofeszültség jelet ad a kemence vezérlőnek, ami aztán a beprogramozása szerint mőködteti (ki-be kapcsolgatja) azt a relét (egy vagy háromfázisút) amit keresztül a kemence a főtőáramát (erősáramú rész) megkapja.

A kemence vezérlő elektronika a gyengeáramú rész, azon keresztül főtőáram sohasem halad! A relé az a nagyon fontos mágneskapcsoló, amely alkalmas arra, hogy hosszabb távon is megbízhatóan kapcsolgasson nagy áramerősségű főtőáramokat. A relé érintkező pofáinak beégése vagy a behúzó tekercs zárlata okozhatja a leggyakoribb relé cseréhez vezető meghibásodásokat. Éppen ezért a megfelelő elektromos teljesítmény kapcsolgatásához megfelelő méretű relét kell a kemence biztonságos üzemeltetéséhez választani.

04.19. hétfő    9 - 15
04.21. szerda 9 - 15
04.23. péntek 9 - 15
Ingyenes csomagküldés
> 20e forint/csomag
< 38kg/csomag