Mázas Kerámiák Dekorálása

Most áttekintjük a leggyakrabban alkalmazott dekorálási technikákat, anyagokat.

Természetesen nem az alkoholos filccel való csemperajzokra és nem a technokol rapiddal a csempére felragasztott Madonna képekre gondolok, hanem csakis olyan anyagokról lesz szó, amiket a megszokott jó kis kemencénkben kell beégetni legalább 500°C-on. De tegyük hozzá, hogy a különböző szerves anyagokkal, festékekkel (pl. akril stb.) is lehet a kerámiákra mintákat felvinni, de azok felületi tapadása sokkal gyengébb és pl. ha a felületet gyakran takarítjuk, mosogatjuk, dörzsöljük stb.
viszonylag hamar lekopnak, sérülnek.

Az alkalmazott technikákat alapvetően 3 fő kategóriába szoktuk sorolni:

1., Máz alatti (underglaze) festékek, engóbok.
2., Mázba süllyedő (inglaze) festékek
3., A máz feletti (onglaze) festékek

Mázalatti, Mázfeletti, Mázba süllyedő festékek

Máz alatti (underglaze) festékek, engóbok

Alapvetően kétféleképpen alkalmazhatjuk:

Dekorálhatjuk magát a formázott nyers árut (célszerűen bőr kemény állapotban) és együtt zsengéljük a dekort a termékkel, másfelől pedig dekorálhatjuk a már zsengélt, porózus biszkvitet.

Ebben az esetben is két lehetőség van a mázolásra:
A dekort még mázolás előtt 800-900°C körül ráégetjük a terracottára, majd mázoljuk és még egyszer a mázas égetés hőfokán újra égetjük a terméket. Vagy a dekorált terméket a dekorálás után rögtön mázazzuk és egyszerre égetjük be a dekort a mázas égetés hőfokán.

Nyilvánvalóan mázolásra lehetőleg csak olvadékony transzparens mázat (vigyázat láttam már áttetsző mattot is, bombasztikus volt!) használjunk (vékony mázolás, jól kiégetett, homálymentes máz!), hogy a máz alatt levő színek kellően tudjanak érvényesülni! A dekorok felvitelére sok ismert módszer van (festés, szórás, nyomtatás stb.). De pl. vörös kályhacsempék színének elfedésére szoktak fehér fedő engóbot is alkalmazni, mert pl. a fazekas zöld máz szépsége fehér alapon sokkal jobban érvényesül, mint vörösön.

Az engóbok magas színtest tartalmú (10-40%), olvasztó anyagként (10-40%) valamilyen olcsó nem színes mázat tartalmazó valamint egy lehetőleg jó plasztikus fehér agyagból álló festékek.
A máztartalom a cserép-máz határfelületi átmenet és a cseréphez való jó tapadás szempontjából fontos, míg az agyag az olcsósága meg tixotrópiája miatt kell bele. Aki még nem festett porózus cserépre az is könnyen el tudja képzelni, hogy mi történik ha a vizes festéket tartalmazó ecsetét hozzáérinti a cserép felületéhez.
A kapillárisok azonnal kirántják a nedvességet a festékből és az ecset letapad, nem lehet húzni. Az agyag tixotrópiája teszi lehetővé, hogy a vizes agyaglemezek egymáson elcsúszva sikamlósabbá tegyék az engóbot.

Egy régi, írókázásos technikánál (lúdtoll vagy kis műanyag, fém cső kifolyóval ellátott eszköz) is a jó felhasználhatóság feltétele, hogy az engób csöpögéseinek ütemét a célnak megfelelően tudjuk szabályozni.
Szükség esetén egyéb szerves adalékanyagokkal (pl. CMC – carboximetil-cellulóz- vagy mondjuk egyszerűen tapéta ragasztó oldata) is tudjuk az engóbunk reológiáját befolyásolni. A cmc csökkenti a szívás sebességét és a nyers festék tapadását is fokozza. De trükközhetünk másképp is.
Ha nagyon erősen szív a cserepünk, akkor dekorálás előtt egyszerűen vízbe mártjuk, vagy szivaccsal, virágpermetezővel stb. részlegesen nedvesítjük.

A máz alatti dekorálás népszerű technika, mert a festékekből még esetleges “mérges” anyag tartalom esetén sem tud kioldódni semmi, mert ugye csak a transzparens máz érintkezik a környezettel, a dekor nem. Népszerű azért is, mert általában nem igényel plusz égetést. Talán a legelterjedtebb a zsengélt árura való festés alkalmazása, majd transzparens mázolás (porlasztás) és végül a mázas, második égetés.

Mázba süllyedő (inglaze) festékek

Az elnevezésről gondolhatnánk, hogy ez az igazi máz a mázban technika. De itt mégsem a különböző nyers mázakkal való kombinációjáról beszélünk, hanem a már kész mázas kerámia dekorálásáról. A dekor festék ebben az esetben olyan az alapmáznál jóval olvadékonyabb, esetenként akár reaktív flux-ból készül, ami a festék beégetése során a máz felületi síkjába vagy akár az alá is beolvad, besüllyed. Ez az olvadékony üvegflux nagyon intenzív, erős színek kialakulására és bika erős beégetésére ad lehetőséget. A gyakorlatban ez kb. így néz ki.
1040-1060°C-on beégetjük a cserepünkhöz tökéletesen illeszkedő alapmázat, majd az olvadékony dekor festéket 960-980°C égetjük be úgy, hogy az a felületbe besimuljon. Kopás és kémiai
ellenállóság szempontjából értelemszerűen gyengébb, mint a máz alatti festés, de a festék mázba süllyedésénél fogva kiemelkedő az ellenálló képessége.

Még egy gondolat erejéig visszatérve a nyers mázakon végzett dekorálásra.

A nyers máz sérülékeny. Könnyen leválik a cserépről, de festésekor is hozzátapadhat az ecsethez. Régen népi fazekasok gyakran használták. Ilyenkor a nyers mázak cseréphez és egymáshoz való tapadását szerves polimerek adagolásával kell fokozni. Az ilyen munka nagyon nagy gyakorlatot, tapasztalatot és ügyességet igényel.

A máz feletti (onglaze) festékek

Tulajdonképpen most érkeztünk el a legnagyobb, legszélesebb körben alkalmazott dekorációs területre.
E témában az alábbi területeket szeretném vázlatosan érinteni:

  • porcelánfestékek, porcelánfestés
  • habán és egyéb majolika kerámiák
  • nemesfém preparátumok
  • lüszterek
  • szitanyomás, matricák, csempefestők, fényképes kerámiák.

Ezekben a felsorolt esetekben is a kész mázas termékre kerül a minta.

A por alakban kapható porcelán festékekből a dekoratőr készíti el a felvitelhez megfelelő konzisztenciájú festőanyagot. Ma már léteznek víz-oldható festőolajok is, amelyek használata egészségesebb és környezetbarátabb, mint a régi terpentin olajos vagy egyéb szerves oldószerekkel hígítható (pl. háztartási terpentin) olajok. Végül is a sokféle hordozó olajból és egyéb segédanyagokból a festő állítja össze a számára legmegfelelőbbet. A munkatempónak, az időegység alatt felhasználandó bekevert festékeknek és a száradási időnek mind összhangban kell lennie. A festék összes fizikai tulajdonsága beállítható. Terüljön vagy ne, csíkot húzzon az ecset vagy nem, lassan száradjon vagy gyorsan stb. Porcelánfestésre korábban szinte
kizárólag különböző formájú hegyben végződő (vágott, fél gömbölyű, nyesett, hegyes stb.) lúdtollba fogott mókusszőr ecseteket használtak különböző vastagságokban. Ma már szinte minden van, sőt még talán több is.
A gyártók olyan sorozatokat készítenek a különböző porcelánfestékekből (hagyományos ólmos, alacsony fémkioldódású – low metal release -, ahol a fémkioldódás mértéke határértékek alatt van stb.) ahol a különböző színek kiolvadása azonos hőmérsékleteken egységesen történik.

Porcelánfestés
Kép forrása: paintingonporcelain.com

Tudom ez ma már alap, de bármilyen furcsa régen ez is egy esetleges probléma volt. A festékek egymással is tetszőleges arányban keverhetők. Egyébként általánosságban kb. 780-840°C között kell ezeket a festékeket beégetni. Mechanikai
(mosogatógép) és kémiai ellenálló képességük a mai korszerű porcelán festékeknek kiváló, de természetesen nem olyan jó, mint a mázalatti ill. mázba süllyedő festékeknek.

Érthetően sok porcelánfestő él és dolgozik ma is a három híres magyar porcelángyár környékén. A Herendi gyárban tudomásom szerint a mai napig is kizárólag csak kézzel festett termékeket készítenek. A pápai keménycserépgyár bérlőjeként Fischer Mór 1839-ben komoly tőkével betársult Stingl Vince 1826-ban alapított herendi műhelyébe, amelynek 1840-től egyedüli tulajdonosa lett. Ekkor 54 főt alkalmazott, köztük külföldi porcelánfestőket is. Akkor igénye a kézi festésű, magas színvonalú termékek felé mutatott. Így kezdte el Fischer a régi, világhírű európai porcelángyárak (Meissen, Bécs, Sévres) termékeinek utánzását. A főúri családok (Esterházyak, Zichyek, Pálffyak) herendi megrendelésekből egészítették ki eredeti készleteik hiányzó darabjait. Később kínai, japán és más keleti kultúrák szín- és formavilága is megjelent porcelánjain, de mindig
egyéni, herendi jelleggel. A véletlennek köszönhető, hogy az 1950-es években erősítették a művészeti vonalat a gyárban (Rákosi Mátyás felesége is porcelánművész volt, aki kedvelte a távol-keleti hatásokat az antik porcelánokon). Az 1993-ban privatizált Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 75 %-a a helyi MRP szervezeté lett, a dolgozók és a nyugdíjasok tulajdonába került, a fennmaradó 25 százalék pedig az államé.

Herendi Porcelán

1831-ben indul a hollóházi kőedénygyártás: Magyarországon az első kerámia manufaktúrát Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc alapította 1743-ban a Nyitra megyei Holicson. Ezt követően az ország legkülönbözőbb területein jelentek meg hasonló gyárak.
A telkibányai bányászok az 1820-as években a gr. Károlyi birtokon, Füzérradvány felett a Korom-hegyben aranyérc kutatás közben illites kaolint találtak (A porcelángyártás egyik fő alapanyaga). A minden újdonságra fogékony Károlyi családnak ez adta a lehetőséget ahhoz, hogy 1831-ben az üveghuta épületet kőedény gyártásra rendezzék be.
A gyár 1949-es államosítását követően az újabb, igényesebb porcelán termékekre való átállás szükségessé tette a kézi festők számának növelését.
1958-ban a gyári főépülethez egy 40 személyes festőcsarnok épült. Az 1972-ben befejezett rekonstrukció eredményeképpen egy európai szintű, korszerű gyár jelent meg a régi gyár helyén. A propán-bután gázfűtésű alagút kemencék lehetővé tették az előző lágy porcelán helyett a kemény porcelán gyártását. Időközben a foglalkoztatottak száma az előző 300-ról közel 1000-re emelkedett.
Ekkora munkaerőigényt Hollóháza már nem tudott biztosítani, így a környező községek szabad munkaerejét is állományba vette a porcelángyár. A Hegyköz aprófalvas települései között Hollóháza foglalkoztatási centrummá fejlődött. Az iparművészek számát több mint 10 fölé növelték.

80-as évek: Szász-korszak: Hollóházán számos iparművész megfordult már, akik közül talán a legismertebb a Csíkszeredai születésű Szász Endre, grafikus és festőművész, kinek neve mindenki számára ismerős.
Szász Endre 1970-től élt Torontóban és az Amerikai Egyesült Államokban magyar állampolgárként. 1980-ban visszatelepült Magyarországra, 2003-ban meghalt.
Egyébként a gyárnak saját matricaüzeme is van/volt a kőbányai Liget utcában.

A harmadik nagy múltú de nem utolsó pécsi Zsolnay Porcelángyár. Folyamatosan, csak állandó külső segítséggel tudja tevékenységét folytatni. Pedig a porcelántermékei mellett a híres pyrogránit építészeti kerámiákat, mázas burkolatokat, tetőcserepeket, elektromos szigetelőket, cserépkályhákat is gyártott.

Zsolnay Porcelán Manufaktúra Rt.

Egyedülállóak az eozin hatású mázas porcelán termékei. A gyár alapítása 1852-re nyúlik vissza. Ekkor alapította Zsolnay Miklós a lukafai kemény cserép manufaktúrából a gyár”ősét”, a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát, amit 1854-ben a cégbejegyzést módosítva idősebbik fia, Ignác nevére íratott.
Zsolnay Ignác 10 évig vezette a kezdetleges felszereltségű, kézi erőre berendezett üzemet. A gyár első elismerését az
európai kerámia seregszemléjének tekintett 1873-as Bécsi Világkiállításon érte el. Zsolnay Vilmost az uralkodó Ferenc József-renddel tüntette ki.
Zsolnay Vilmos szívós kitartásának eredményeképpen az elefántcsont színű máz és a magas tüzű díszítés tökéletes technikájával és szépségével a gyár felzárkózott korának élvonalbeli kerámiaiparához. 1991 végén részvénytársasággá alakult gyárat 1995-ben privatizálták, fő tulajdonosa a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB) lett.
1999. szeptemberében a Zsolnay Porcelángyár Rt. három különálló céggé vált szét. A Zsolnay Porcelángyár Rt. feladata a tulajdonában lévő épületek bérbeadása, alapanyag és energiaellátás lett. A Zsolnay porcelán edény és díszáru, a Zsolnay eosin és a Zsolnay pirogránit tárgyak a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt.-ben készültek. A harmadik cég, a Zsolnay Örökség Kezelő Kht. a gyár területén található műemlékek és műemlék jellegű ingatlanok kezelését és felújíttatását végzi.
2006-ban a Porcelángyár beleolvadt a Manufaktúrába. A Zsolnay cégcsoport jelenlegi tulajdonosa Pécs M. J. Város Önkormányzata.

Zsolnay család

A porcelánfestés két speciális, de nagy területét említeném itt még meg. Az egyik a régi világ hírű matt mázas Hummel porcelánfigurák. Fiú, lány sorozatok és azok hamisítványai, valamint a különböző porcelánfejő és teljesen porcelán babák festése. Nyugaton erre is több kisebb közösség szakosodott, akik fanatikusan országhatárokat és kontinenseket átszelve szervezik saját kis belső világukat.

Hummel Figurák
Forrás: antik-gyor.hu

Most térjünk át a transzparens porcelánok dekorálásáról az alacsony tüzű majolikák (fajanszok, max. 1040°C-ig), mázas porózus termékeinek a dekorálására.

A habán kerámia

A habánok magas szintű kerámiai ismerete szoros kapcsolatot mutat az itáliai Faenza majolikájával, minthogy Itáliában Faenza az “eretnek” anabaptista mozgalmak fészke volt.
A habán kifejezés nem nemzetiséget jelöl, hanem vallást. A hutteriták vagy hutteri testvérek, régi magyar nevükön habánok a protestantizmusnak az egyik ágából, az anabaptizmusból keletkezett keresztény vallási csoport. Tagjai szigorúan szabályozott kommunisztikus közösségekben, teljes vagyonmegosztásban élnek.
A 16-18. században Közép-Európában, így a Magyar Királyság és Erdély területén éltek. I. Rákóczi György 1645-ben Sárospatakra telepített habánokat. Svájcból, Ausztrián, Morva földön keresztül települtek hazánkba a XVI. sz.-ban. A telepeseket, Rákóczi György hívta felvidéki és erdélyi birtokaira. Az anabaptista közösségek Mária Terézia uralkodása idején szűntek meg Magyarországon.

Habán Kerámiák
Forrás: habankeramia.com

Amire a katolikus egyház más országokban sikertelenül törekedett, azt a Habsburg Birodalom erőszakkal nagymértékben elérte. A 18. században kivándoroltak Amerikába. Ma az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában találhatóak meg többezres közösségeik, amelyek a többi anabaptista csoporthoz (amisok, mennoniták) hasonlóan a modern életmódot teljes mértékben elutasítják. A közösségi nevelés a legkisebb gyermekek nevelésétől egészen azok teljes munkavégző képességének eléréséig tartott. A szülők ugyanabban az intenzív közösségi életben éltek, amelyben gyermekeiket is nevelték, ezért szóba sem jött a családi élet megszüntetése. De azok az anyák, akik különleges alkalmasságuk és képességük miatt óvónőként, tanítónőként nem
kerültek a gyerekek közé, felszabadultak a közösség számára végzendő egyéb munkára. Nagy súlyt helyeztek a diákok egészségére is és iskoláik Európában az elsők voltak, amelyekben tudományos módszereket alkalmaztak a fertőző gyermekbetegségek terjedésének megakadályozására. Még a tanulmányok befejezése előtt, a nagyobb gyerekeket szakmai kiképzésben részesítették, amelyen minden fiúnak és lánynak részt kellett vennie. Így magyarázható, hogy a kézművesség olyan nagy mértékben virágzott és hogy a hutterita közösségek termékeit megbízhatóságuk és minőségük miatt mindenütt keresték ezáltal hírnévre tettek szert. Minden ipari szakmájukat az írásművészethez hasonlóan művészi színvonalon művelték. Tagjai egy-egy mesterségre specializálódtak. A habánok olyan árukat termeltek, melyeket a jobbágyok, parasztok, helyi iparosok nem tudtak előállítani. Mesterségbeli tudásukra szükség volt, ezért Rákóczi fejedelem ígérete szerint szabadon élhettek, gyakorolhatták vallásukat. Magas színvonalú kerámiai ismeretük nagy hatással volta magyar fazekasságra, megalapozta a hazai kerámiai és üvegipart. Tanácsadóként rendelkezésükre áll egy kb. öt idősebb tagot számláló testület.

A közösségi munkák vezetése a gazdasági vezető feladata, ebben segít neki a munkamegosztó és a házvezetőnő. Ő vezeti a pénztárt és kezeli a készleteket. Hozzá tartoznak és neki tartoznak felelősséggel az egyes osztályok vezetői. A tényleges döntések végrehajtásához, mint például egy testvérközösség feloszlatása, vagy egy új közösség létrehozása, teljes egyetértés szükséges. A gazdasági vezető kivételével a testvérközösségen belül senkinek sincs pénze. Az egyének igényeit a közös pénztárból fedezik. Senkinek sincs személyi tulajdona. Aki belép a közösségbe, mindenét, amivel rendelkezik, átruházza a közösségre és azt nem követelheti vissza, ha ki akar lépni. Az egyes testvérközösségek egymástól függetlenek. A vagyonközösség bizonyos fokig ugyanazon testvérközösség tagjaira korlátozódik. Egy másik testvérközösség nem részesedik annak tulajdonából.

Amennyiben egytestvérközösség egy másikkal árucserét folytat, akkor a kiegyenlítéshez gyakran pénzt használnak fel. Ha egy testvérközösség (és ez gyakran megtörténik) egy másiknak anyagi segítséget nyújt, akkor ezt ajándékozásnak tekintik. A takarékosság többnyire a meglévő testvérközösség bővítését vagy egy új kialakítását szolgálja. Hitük még ma is tiltja a születések számának és rendjének befolyásolását illető mindenféle mesterséges beavatkozást.

Asszonyaik, a róluk gyűjtött adatok szerint átlagosan 10,4 gyermeket szülnek (a magyar átlag 1990-ben 1,7 volt). Ez a viszonylag kis csoport nemcsak a gyermekvállalás tekintetében utasít el minden ellenkező hozzáállást és magatartást, hanem a más típusú csoportokkal való érintkezést is. A mai észak-amerikai hutterita testvérközösségek élén egy vagy két lelkész, valamint a gazdaság vezetője áll, akiket tisztségükre(hivatalukra) a választásra jogosult férfiak választanak meg. Közösségeik a modern világban a hagyományos életmód egy kis rezervátumának tekinthetők. Annak ellenére, hogy az egyes testvérközösségek egymástól függetlenek, a vallási kérdésekben és a gyakorlati munkában mégis szorosan együttműködnek. A különböző testvérközösségek bizonyos időszakonként konferenciát tartanak, amelyen képviselőik megbeszélik és megvitatják közösségi ügyeiket és vallási kérdésekről tárgyalnak. A döntések valamennyiük számára kötelezőek. A 16. századbeli őseik meggyőződésétől a hutteri testvérek nem tértek el.

A világtörténelemben ezidáig egyedülálló példával szolgálnak arra, hogy egy családi alapokon felépített keresztény-kommunisztikus közösség négy évszázadon keresztül is fennmaradhat. Ezt bizonyítja az, ahogyan az üldöztetés idejében a legnehezebb helyzeteket is átvészelték, ahogyan hitük kedvéért feláldozták életüket és vagyonukat. Ez a hősiesség csak kevés vallási közösségre jellemző. A habánok magyar népi kerámiát (egyebek közt eredetileg ólmos transzparens fedőmáz alá engóbozva! – Városlődi, Herendi, Hódmezővásárhelyi, Sárospataki stb. Majolika manufaktúrák, Mezőtúri Fazekasok) forma-, díszítménybeli és nem utolsósorban az általuk alkalmazott technikai újdonságokkal gazdagították. Ez utóbbi szempontból a
legalapvetőbb, hogy edényeiket fehér ónmázzal fedték; díszítményeik színei az ún. izzótűz-színek: az antimon-sárga (nápolyi sárga), kobaltkék, mangán-lila és a türkíz színű réz-zöld.

Bár nagyobbrészt díszkerámiát készítettek, vagy csak a főúri háztartások edényszükségletét elégítették ki, gyártottak használati ólommázas és mázatlan kerámiát, de pl. kályhacsempéket is. Nagyon jellegzetes a fehér alapon kék füzérszerű díszítés a tárgyak szélén. A nagyobb felületeken fákat, állatokat, épületeket ábrázoltak. A habán kerámiák másik csoportja szintén fehér mázas, a mintákat 4színnel jelenítik meg, elsősorban virágokat, köztük tulipánokat, violákat. A kék alapmázú fajanszok szinten jellegzetes képviselői ennek a kerámiafajtának.

Még egy két gondolat a fehér fedőmázhoz. Régen az Ón-oxid Európában sokkal könnyebben elérhető volt, mint a mai fehér mázaknál használatos cirkonhomok. Nyilván az akkori árak is ennek feleltek meg. Később változott a helyzet. A nagy tömegben bányászott ausztrál cirkonhomok ipari alapanyaggá vált, minek következtében az ára az ón-oxidhoz képest sokkal olcsóbbá vált. (Igaz néha egy picit sugároz, de hát soha semmi sem tökéletes.) Az is igaz, hogy a cirkonhomok nem fehéríti úgy a mázat, mint az ón-oxid, de a különbség nem olyan nagy. (lásd az idevonatkozó korábbi írásunkat a fehér színtestről) Van azonban egy sokkal meghökkentőbb jelenség. Még a cserépkályhák fehér borító- engóbozásánál láttuk, hogy az ólmos transzparens mázaknál a színek sokkal jobban jönnek, mint vörös cserép alapon. És láss csodát! A fehér máznál ez pontosan fordítva igaz! Azthihetnénk, hogy a mennél világosabb az alapcserép színe, annál szebb lesz rajta a fehér mázunk. Nos ez csak a tökéletesen hófehér cserepek esetében igaz. Ha az egyébként fehérre égő masszánk akár csak egy leheletnyit is sárgás vagy szürkés beütésű, akkor a rajta levő fehér máz (hacsak nincs a telítési mázvastagságra mázolva – ez mint tudjuk viszonylag vastag máz!) már nem tűnik olyan fehérnek!

Ezzel szemben biztosan tapasztaltátok már, hogy a szép vörösre égő mészmentes fazekasagyagunkon a fehér máz valósággal ragyog!, sokkal fehérebbnek tűnik mint a világos/fehér cserépen. Ott van pl. a pataki tál néven ismert szép vörösagyag sütőedényünk, ha azt fehér mázzal mázoljuk, akkor az szinte irodalmian gyönyörű fehér lesz. Hát így van ez a Habán fehér esetében is!

Nemesfém preparátumok

Nemes fém, nemes anyagot is jelöl. Arany, Ezüst, Platina, Palládium a legismertebbek. Momomolekuláris oxidréteg passziválja a fém külső felületét és akadályozza meg a “rozsdásodásukat”. Ettől a vékony oxidrétegtől azonban “sidollal” vagy valami hasonló tisztítószerrel könnyen megszabadíthatók és elvileg megkapjuk az eredeti ragyogó fémfényes felületet.

Kerámia Arannyal

Nemesfémeket minimum félporcelán vagy porcelán minőségű kerámiákra szokás felvinni (plakett-szobor aranyozás, emblémázás, tányér szegély, sírkő képkerete stb). A nemesfém preparátumokat előállítják minden felhasználásra: ecsettel való festés, direkt paszta formájában kerámia felületére nyomásra, indirekt paszta formájában matrica papírra nyomásra, matricaként, fényes és matt kivitelben, különböző árnyalatokban és különböző koncentrációkban. Az alábbiakban lássuk a tiszta nemesfémek fizikai paramétereit:

Platina és nemesfémek fizikai adatai

FÉM RUTHENIUM RHODIUM PALLÁDIUM EZÜST
Atomsúly 101,07 102,91 106,42 107,87
Fajsúly g/cm 12,45 12,41 12,02 10,49
Olvadáspont °C 2334 1964 1555 961,8
Forráspont °C 4150 3695 2963 2162
Fajhő kal/gr °C 0,058 0,059 0,057
Olvadáshő kal/gr °C 52 34,2 25,9
Hővezető képesség kal/cm °C sk 0,210 0,168 0,096
Tágulási együttható 0,096 0,085 0,117 0,195
elektr.vezetőképesség m/mm 9,6 19,6 9,3 62,5
Ellenállás hőfoktényezője 4,43 3,77 4,10
FÉM OSMIUM IRIDIUM PLATINA ARANY
Atomsúly 190,23 192,23 195,08 197,00
Fajsúly g/cm 22,61 22,65 21,45 19,32
Olvadáspont °C 3033 2446 1768 1064
Forráspont °C 5012 4424 3825 2856
Fajhő kal/gr °C 0,031 0,032 0,038 0,031
Olvadáshő kal/gr °C 35 28 23,7 15,9
Hővezető képesség kal/cm °C sk 0,111 0,1664 0,7461
Tágulási együttható 0,066 0,056 0,089 0,140
Elektr.vezetőképesség m/mm 9,7 18,2 9 45
Ellenállás hőfoktényezője 4,2 3,93 3,92 3,98

A tiszta vörösréz (sűrűsége 8.9g/cm3, olvadáspontja 1083°C) elég lágy anyag, a hőt, villamosságot kitűnően vezeti. Levegőn vékony, jól védő sötétbarna oxidréteg fedi be, így száraz környezetben nem oxidálódik tovább, de a nedvesség megtámadja (zöldeskék “rézrozsda” – patina). A cinkkel alkotott ötvözete a sárgaréz, amely lényegesen jobb mechanikai tulajdonságokkal bír. A réztartalom függvényében nő a lágysága, a 60-63% réztartalmú ötvözet elsősorban öntött, forgácsolt anyag, a 63-90% közötti réztartalmú, lágyabb ötvözetek inkább alakíthatóak, hengerelhetıek. A 80% fölötti réztartalmú ötvözet a tombak, (zománcozáskor beszéltünk róla) amely ékszerekhez, tokokhoz használatos, jól megmunkálható anyag. Ha a sárgarezet
nikkellel is ötvözik, alpakkát kapunk, amely az ezüsthöz hasonló megjelenéső és tulajdonságú anyag. A rezet ónnal ötvözve bronzot kapunk, amely jól önthető anyag.

A platina is drágább és kissé nehezebb is az aranynál (mint láttuk sűrűsége 21.45g/cm3, olvadáspontja 1768°C). Ezüstszínű fém. Megemlítendő, hogy 10% irídiummal ötvözve hétszer keményebb és ötször szilárdabb, rendkívül kis hőtágulási együtthatójú anyagot kapunk, amelyet a műszeripar is hasznosít. Ebből az ötvözetből készült például a franciaországi Sevres-ban található “ősméter” etalon is! Rhodiummal ötvözve hőelemként is használjuk (Pt-PtRh).

Kerámia Platinával

Az aranyat ötvözetlen állapotban csak ritkán használják. Az arany-réz-ötvözetek minden összetételben kiváló tulajdonságúak. Az aranypénzeket is arany-réz-ötvözetből verik. Az aranyötvözet akkor vörös színű, ha az ötvöző anyag teljes egészében vagy túlnyomó mennyiségben réz.
Ha a rézen kívül még közel egyforma mennyiségű ezüst is van az ötvözetben: akkor sárga, ha túlnyomórészt ezüstöt tartalmaz, akkor az ötvözet zöldes színű.

A jelenleg fennálló (1972) fémjelzési törvény szerint aranyat csak rézzel, ezüsttel vagy mindkettővel szabad ötvözni. Kivétel ez alól a fehérarany, amelyet nikkellel vagy palládiummal lehet előállítani. Néhány aranytartalom karátban és ezrelékben: 24karát 1000/1000, 20karát 833,33/1000, 18karát 750/1000,14karát 583,33/1000, 12karát 500/1000, 8karát 333,33/1000 stb.

Kis kitérő után most konkrétabban. A porcelánok, kerámiák díszítésére használatos nemesfém preparátumokat a következők szerint csoportosíthatjuk:

  • Fényarany – aranytartalma 5-16% közt változik
  • Matt vagy polír arany – aranytartalma 16-60% közt változik
  • Matt arany – aranytartalom 12-24%
  • Platina és Palládium készítmények
  • Lüszterek

A fényaranyak nagyon fényes tükörszerű fémbevonatot adnak égetés után. Fő összetevőjük egy szerves aranykolloid gyanta. Ezüst hozzáadásával az égetett arany színe a vöröstől a sárgáig változtatható. Rhodiumot azért tesznek ezekbe a fényarany festékekbe, hogy az arany túlzott kristályosodását kontrollálják, megakadályozzák. Továbbá tapadást segítő adalékok is vannak még a festékben. Korábban már beszéltünk az aranyozás buktatóiról (vastagság, higítás, kékülés stb.), még csak annyit tennék hozzá, hogy vigyázzunk, mert ez egy tisztán szerves rendszer. Pára, vízcsepp nyomok, poros szennyezés mind tönkreteszi a dekorált felület minőségét!

A matt aranyak magasabb aranytartalma biztosítja a telt matt hatást. Hasonló komponensekből épül fel, mint a fényarany, de plusz még hozzáadott finom aranyport is tartalmaz. Apropó erről jut eszembe egy fontos dolog. Az arany nehéz fém, még finom eloszlásban és sűrű állapotában is leülepszik.
Ezért feltétlenül keverjük fel az edényünk aljáról a leülepedett fémtartalmat, nehogy lemázoljuk a tetejéről a hígítót, mert aztán azt hihetjük, hogy rossz arannyal van dolgunk. A matt, erősen kristályosodott aranyakat égetés után fényesre polírozhatjuk. A 12-24% aranytartalmú készítményekben az arany kristályosodását elősegítő adalék van még, amit különösen el kell keverni felhasználás előtt, hogy egységesen szép matt felületet kapjunk.(pl. Johnson Matthey, Ceramvetro Gold)

A Platina és Palládium készítményekkel érjük el az ezüstös megjelenést, nem pedig ezüsttel. Ecsetelhető és pasztásított kiszerelésben, fényes és matt kivitelben az ötvöző anyagoktól függő árnyalatokban készülnek.
A nemesfém preparátumok viszkozitása mindig az adott alkalmazásnak megfelelően van eredetileg beállítva, de természetesen ha hosszú ideig párolog az anyag, akkor a hígítóval az oldószert a szükséges mennyiségben pótolni kell. A higítót jól el kell keverni.

A dekorálandó felületek szárazak és zsírmentesek legyenek!

A nemesfémek felvitele után következik a beégetésük. A szerves anyag kíméletes kiégetése miatt, lehetőleg ne alkalmazzunk nagyon gyors felfűtést és a gőzök, égéstermékek elvezetésére ügyeljünk. A jó szellőzés és tiszta égetési körülmények a legfontosabbak. A fém arany film 300-400°C közt általában kialakul. A csúcshőmérséklet ill. hőn tartási idő a kellően erős és tartós felületi tapadás elérése miatt lényeges. Míg üvegeknél ez 500-600°C körüli hőmérséklet, addig kerámiák és porcelánok esetében ez 780-840°C. Kemény porcelánoknál lehet 900-1000°C közt.
Hőn tartási idő a csúcs hőmérsékleten legalább 5 perc legyen a kiegyenlítődés miatt.

A lüszterek készülhetnek gyanta és nemesfémek vagy egyéb más fémek felhasználásával is (organometallics). A fémesen csillogófelületek színe széles tartományban a mély rubinvöröstől a gyöngyházfényig nagyon változatos lehet. Használatukat kombinálni is lehet más dekorációs eljárásokkal is. Ez is szerves készítmény, a fémtartalom általában 5% alatt van. A lüszterek sokkal hígabbak mint a nemesfém preparátumok és nem szükséges őket felhasználás előtt a tartályban rázogatni, kevergetni. Felhasználásra készen kaphatók, festhetők, fújhatók stb.
A száraz, por- és zsírmentes mázas felületre vékonyan, egy rétegben felvitt lüsztert kíméletesen szárítsuk meg (60-100-140°C). (Ha elmostuk a tárgyakat, száraz ronggyal töröljük meg, nehogy a vízben oldott sók ottmaradjanak a megszáradó felületen! Vigyázzunk a felületet ne tapogassuk mert sérülékeny és lehetőleg használjunk cérnakesztyűt, hogy ne hagyjunk ujjlenyomatot a lüszteren. Ecsetmosásra nyugodtan használhatunk a saját hígítóján kívül akár acetont is (körömlakk lemosó).

Lüszter

Ha a lüszterezett felületen a lüszteres bevonatot megszeretnénk repeszteni, márványosítani, akkor un. krakle oldatokkal kell a korábban már megszáradt lüszteres bevonatokat kezelni. Ez egy második bevonatot jelent a terméken. A márványosító oldatok általában a repedezettség előidézésének mértékében térnek el. Lényeges különbség azonban, hogy míg a lüszterek szerves kolloid oldatok, addig a márványosítók vizes bázisúak (polárosak, így akár alkoholosak is lehetnek). Fontos, hogy a két folyadék állapotú anyag keveredését megakadályozzuk! Ha a megszáradt lüszterbevonatot még krakle oldattal is kezeljük, akkor is nagyon fontos, hogy azt is hagyjuk tökéletesen megszáradni kemencébe rakás előtt. Egyébként a lüszteres dekorokat is a
nemesfém preparátumokkal azonos hőfokokon és hőgörbével égethetjük be.

Sík, csempével burkolt felületek dekorálására több módszer is kialakult. Először a csempe mázas felületére kézzel festették meg a képet, majd beégették. Ha ezt a design-t iparilag sokszorosítani is akarták akkor jött a szitanyomás a mázazó szalagon lemázolt jó szívóhatású nyers mázas felületekre. Hogy az alsó nyers mázas rész ne jöjjön fel az újabb festékrétegek szitázásakor ezért a rétegek közé elválasztó pl. PEG (polietilén-glikoll) oldatot pisztolyoznak. Így akár négy különböző színt is fel lehet vinni egymás után a nyers alapmázas felületre.

A már kiégetett mázas csempe esetében a sokszorosítást már matrica készítésével oldják meg. Ekkor a szitázást előzetesen egy transzper papírra végzik (matrica papír, decal paper stb.). Ezt a folyamatot ma már kontrollált hőmérsékletű és páratartalmú automata gépeken végzik. A papírra felvitt nyomatot utána egy lakkal vonják be, így a felhasználás előtt a dekorkép a matrica vízben való áztatásakor leválasztható a papírról és az égetett mázas felületre kasírozható.
Nagyon ebbe ne menjünk bele, mert ez is nagyon iparszerű.

Ellenben megemlítenék egy másik speciális, egyedi matrica készítési technikát ahol már két világ csap össze. A jelen és a múlt. Ebben az esetben már teljesen fotóminőségű nyomatok égethetők be. A képet ekkor már digitálisan kell számítógépre vinni. Ez azt jelenti, hogy a képet vagy elkészítjük papíron (lehet ez egy kézi festmény, rajz, fénykép vagy bármi ami szkennelhető) és azt digitalizáljuk vagy eleve digitális adathordozón vagy képrögzítő segítségével visszük be a számítógépünkbe. Ezután a digitalizált képet (leggyakrabban .jpeg kiterjesztésben) egy
alkalmas képszerkesztő program(pl. photoshop) segítségével grafikusan szerkeszthetjük (restaurálhatjuk, retusálhatjuk, montázsolhatjuk stb.). Ez a művészet már a számítógépes grafikus, képszerkesztő világába csap át. A képszerkesztő programunkkal a végső képet a leggyakrabban négy színre bontjuk és (cyan, magenta, yellow, black, CMYB) és ezen rétegek segítségével készíthetjük el, az előbb említett matricapapírunkra az egyedi matricánkat. Ez aztán hasonlóképpen a kerámiánkra kasírozható és beégethető. Ez utóbbi esetben elkerülhető a színenként külön készítendő
szitakészítési költség, ami drágaságánál fogva min. 100-200 azonos matrica minta elkészítésénél rentábilis. De igazság szerint a szitázásos matricakészítést az ezres, tízezres szériákra találták ki.

Ha kedvet kaptál a dekoráláshoz, ajánljuk figyelmedbe a webáruházunkat, ahol hatalmas választékban találsz mázakat, arany és platina bevonathoz szükséges anyagokat, valamint lüsztereket.

Köszönjük a figyelmet!

Amennyiben tetszett a cikkünk, kérjük nyomj a tetszik gombra! Köszönjük! :)